A hatékony bőrápoláshoz természetesen elkerülhetetlen egy bizonyos koncepció az összetevőkről, nemcsak a termék promóciójáról, hanem a termék összetevőiről is. Ma a bőrápolási termékek összetevőinek „karnozinjáról” fogunk beszélni.
Mi a „karnozin”?
A karnozin egy béta-alaninból és L-hisztidinből álló dipeptid, amely magas koncentrációban található az izmokban és az agyban. A karnozin magas antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, és képes megkötni a szervezetben a szabad gyököket.
Hogyan működik a „karnozin”
A karnozin növelheti a bőr ellenálló képességét, fenntarthatja a sejtek fiatalos állapotát azáltal, hogy fenntartja a sejtek aktivitását a teljes spektrumú sávban és a szabadgyökös körülmények között, elősegíti a kollagén termelődését, és rugalmasan tartja a bőrt.
A „karnozin” szerepe
A karnozin növelheti a bőr ellenálló képességét, fenntarthatja a sejtek fiatalos állapotát azáltal, hogy fenntartja a sejtek aktivitását a teljes spektrumú sávban és a szabadgyökös körülmények között, elősegíti a kollagéntermelést és rugalmasan tartja a bőrt. A karnozin kémiai jellegeL-karnozinA karnozin-szintáz hatására béta-alanin és L-hisztidin keletkezik. A karnozin széleskörű alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik az orvostudomány, az egészségügy és a higiénia területén antioxidáns tulajdonságai, szabadgyökfogó hatása, átmenetifémekkel való kelátképzése, neuroprotekciója, sebgyógyulás elősegítése és öregedésgátlása miatt.
1. A karnozin alkalmazása az élelmiszeriparban
Az élelmiszerekben található olaj fő összetevője különféle zsírsav-gliceridek keveréke. A telítetlen zsírsav-gliceridek tárolás közbeni szabadgyökös reakciója miatt peroxidok és szagos aldehidek vagy rövid szénláncú karbonsavak keletkeznek. Ezért a zsír-peroxidokat tartalmazó élelmiszerek fogyasztása tovább elősegíti a lipidperoxidációt az emberi szervezetben, és különféle betegségeket okozhat. Ezért a butilezett hidroxi-anizolt, a dibutilezett hidroxi-toluolt, a propil-gallátot stb. gyakran használják az élelmiszer-feldolgozásban és -tárolásban a zsírperoxidáció megakadályozására, de hatékonyságuk csökken az élelmiszer-feldolgozás melegítési folyamatában, és bizonyos toxicitásúak. Az L-karnozin nemcsak hatékonyan gátolja a zsíroxidációt, hanem magas biztonsági és egészségügyi funkciókkal is rendelkezik. Ezért az L-karnozin értékes és ideális élelmiszer-antioxidáns.
2. A karnozin alkalmazása az orvostudományban és az egészségügyben
(1) Karnozin és antioxidáns
A karnozin nemcsak az imidazolgyűrű N-atomját és a hisztidin aminosavakon található peptidkötés N-atomját képes felhasználni a fémionok kelátképzésére és a fémionok által okozott zsíroxidáció gátlására, hanem a karnozin oldalláncán található hisztidin képes hidroxilgyökök megkötésére is. Gátolhatja a nemfémes ionok által okozott zsíroxidációt. Ezért, mint multifunkcionális antioxidáns hatóanyag, a karnozin stabilan védi a sejtmembránt, és vízben oldódó szabadgyök-megkötő, megakadályozhatja a sejtmembrán peroxidációját. Más biológiai antioxidánsokhoz, például a VC-hez képest a karnozin erősebb antioxidáns kapacitással rendelkezik. A sejtmembrán peroxidációs folyamatának gátlása mellett a karnozin számos más intracelluláris peroxidációs reakciót is gátolhat, azaz a karnozin az oxidációs reakció minden lépését gátolhatja a szervezet teljes peroxidációs láncában. Az olyan antioxidánsok, mint a VC, szerepe a szabad gyökök szövetbe jutásának megakadályozása, azaz csak a sejtmembrán folyékony peroxidációs folyamatát tudják megakadályozni, és semmit sem tehetnek a sejtbe jutott szabad gyökök ellen.
(2) Karnozin és gyomorfekély
A gyomorfekély egy krónikus emésztőrendszeri betegség világszerte, és a fekélyeket okozó konkrét tényezők jelenleg nem teljesen tisztázottak, de a patológia úgy véli, hogy az agresszív tényezők (például a gyomorsav, a pepszin szekréció, a Helicobacter pylori fertőzés) és a megelőző vagy sejtes tényezők együttes hatása okozza a fekélyt, amelyet a védőfaktorok (nyálkásodás, bikarbonát szekréció, prosztaglandin termelés) egyensúlyhiánya okoz. A gyomor természetes védekező mechanizmusa a következő: vastag gyomornyálkahártya réteget képez, amely védőgátként működik, hogy megvédje a nyálkahártya sejtjeit. A nyálkahártya folyamatos szekréciója védi a gyomrot, de a túlzott szekréció gyomorfekélyt okozhat. Tanulmányok kimutatták, hogy az étellel együtt fogyasztott cink-karnozin hatékonyan megelőzheti a fekélyeket, hatékonyan fenntarthatja a gyomor épségét és természetes védőmechanizmusát, ez a karnozin antioxidáns tulajdonságainak, membránstabilizációjának, farmakológiai tulajdonságainak, valamint az immun- és javítószövetek szabályozásának köszönhető. Klinikai vizsgálatok szerint a cink-karnozin nyolc hétig tartó szedése után a gyógyszert szedő betegek 70%-ánál jelentős javulás mutatkozott, és a gyomorfekélyek 65%-ánál javulás mutatkozott gasztroszkópiával.
(3) Karnozin és az immunszabályozás
Az immunválasz egy fiziológiai funkció, amely fenntartja a homeosztázist, és amelyet az élő szervezetekben fiziológiailag aktív anyagok szabályoznak. Az immunmodulátorok az immunrendszer működési zavarai által okozott betegségek kezelésére szolgálnak, és az immunválasz helyreállítására, annak rendellenes csökkenésének gátlására vagy gyors válaszának elnyomására szolgálnak. A meglévő immunmodulátorok többségét kémiai szintézismódszerekkel szintetizálják, amelyek bizonyos toxikus és mellékhatásokkal járnak. Tanulmányok kimutatták, hogy a karnozin immunmoduláló funkcióval rendelkezik, és ez az egyetlen fiziológiailag aktív anyag, amelyet eddig immunmodulációra találtak, és széles körben alkalmazzák különféle immunbetegségek és a rendellenes immunitás által okozott betegségek kezelésében.
Közzététel ideje: 2022. szeptember 14.